Fokhagyma termesztés
2010. március 19. 04:15, péntek
A fokhagyma, mint a "fűszerek királynője", egyike az emberiség legrégebben termesztett növényeinek. Kultúrtörténete megközelítően 5000 éves. Már az ókori népek termesztették, fogyasztották, sőt gyógyszerként is használták.
Az egyiptomiak, a görögök és rómaiak állandóan termesztették és fogyasztották. Hippokratész pl. elismeréssel nyilatkozott róla sokféle gyógyhatásáért, ajánlotta légúti betegségek gyógyítására, emésztési zavarok, fertőző betegségek, fogfájás és epilepszia rohamok ellen is.
Magyarországon a XVII. század közepéről származnak az első írásos emlékek ismertségéről. Lippay János 1644-ben kiadott Posoni kert c. művében részletesen írt a fokhagymáról.
Makót a XVIII. század közepén már, mint jelentős fokhagymatermelő vidéket tartották számon. A XIX. századi világkiállítások segítettek megismertetni a makói hagymakertészek által termesztett jó minőségű fokhagymát. Az 1873. évi bécsi és az 1888. évi brüsszeli világkiállításon sikeresen mutatták be makói fokhagymát. Az export lehetőség folyamatosan növelte a termelést, különösen azután, hogy Makó 1883-ban vasútvonalat kapott. Nagyban segítették a termelés kibontakozását a Maroson túli, kitűnő torontáli földek , melyet e hagymakertészek árendába kaptak.
A trianoni békeszerződés ugyan elszakította a makóiakat a bánsági bérletektől, de a csanádi püspöki uradalom által biztosított 2200 holdas kishaszonbérlet segítségével pár év alatt konszolidálódott a termelés. Csanád megye az 1940-es évekre már az ország fokhagymatermelésének több, mint felét adta. Bár az ötvenes évek tervgazdálkodásának beszolgáltatási rendszere ismét mélypontra juttatta a fokhagymatermelést, a hatvanas években kikerült a szövetkezeti termelésből és az 1970-es évektől a makói kertészet legvirágzóbb ága lett.
A fokhagyma táplálkozási jelentőségét kitűnő fűszerező hatása adja, ami miatt a magyar konyha is előszeretettel használja. Egyik legnagyobb tápláló értékű zöldségnövényünk, magas fehérje, vitamin és ásványi anyag tartalommal. A gyógyászatban is egyre jelentősebb szerepe van, nem csak nyersen fogyasztva, hanem tabletta, kapszula, por formájában is hatékony. Gyógyítja az érelmeszesedést, csökkenti a vér koleszterin szintjét, hatóanyagának az allicinnek antibakteriális és gombaellenes hatása is van. Gátolja a vér alakos elemeinek összetapadását, ezáltal csökkenti a trombózisveszélyt.
Magyarország éghajlati körülményei általában megfelelőek a fokhagymatermesztéshez. Az ősszel kiültetett gerezdekből fejlődő növénykék a téli hótakaró védelmében kifogástalanul áttelelnek. Hasonlóan jól hasznosítják a viszonylag hűvös, rövidnappalos környezeti feltételeket a kora tavaszi telepítésű növények is.
Termesztett fajták:
Makói őszi (államilag minősített fajta). Levelei középzöld színűek. A növénymagasság 40-60 cm. A hagyma 5-8 gerezdből áll. Átlagtömege 50-70 g. Héja szürkésfehér, többrétegű, jól záródó. Szeptemberi ültetés esetén a következő év júniusának második felében szedhető. Télállósága átlagon felüli, korán betakarítható.
Korai piaci igényeket elégít ki június elején a zöldáruként való értékesítés. Ilyenkor a már fejes, de még be nem érett növényeket levéllel együtt, szálanként vagy csomózva árusítják.
Makói tavaszi (tájfajta). Alacsonyabb termetű, 30-50 cm magas, a lombfelülete előzőénél kisebb. Hagymáinak átlagtömege 40-60 g. Fehérszürke buroklevelei 5-7 gerezdet fognak össze. Kora tavaszi (március) ültetés esetén július elején takarítható be. Különös előnye a rendkívül intenzív fűszerező érték, valamint a kiváló tárolhatóság.
Dr.Tóth Ferenc: A makói hagyma
A fokhagyma élettani hatásaival foglakozó cikket talál itt.